Fel kell ismernünk, hogy a megtett lépéseink által válunk valamilyenné - a hangsúly magán a folyamaton van.

A szóhasználatot neked kell a fordításodban kialakított szövegkörnyezethez alakítanod, de szerintem a mondanivaló veleje ez. Mert ugye arról beszél, hogy nem egy konkrét cél felé haladunk, ahova majd egyszer elérünk, és akkor megnyugszunk, hogy najóvan, készen vagyunk, hanem az a lényeg, hogy minden nap határozd el magad, és éld át a dolgot, és legyen growth meg becoming. Vagyis hogy ennek egy folyamatos dolognak kell lennie, és ez a folyamat a lényeg, nem a majdani végeredmény (mert olyan nincs is). A becomingot itt – szerintem – az előző kérdésedben is szereplő értelemben érti: "becoming all that we are created to be" – ez az "azzá válás" az, amit minden nap meg kell valósítanunk. Erre lehet egy magyar főnévi megoldás az önmegvalósítás. A journey-vel meg arra utal, hogy haladsz a cél felé, de ugye a cél valójában maga a journey, a folyamat, a minden nap megtett lépések – vagyis a folytonosság.

Lao-Ce : Az Út

1
Az út, mely szóba-fogható,
nem az öröktől-való;
a szó, mely rája-mondható,
nem az örök szó.
Ha neve nincs: ég s föld alapja;
ha neve van: minden dolgok anyja.
Ezért:
aki vágytalan,
a nagy titkot megfejtheti;
de ha vágya van,
csak a dolgokat szemlélheti.
E kettő mögött közös a forrás,
csupán nevük más.
Közösségük: csoda,
s egyik csodától a másik felé tárul
a nagy titok kapuja.

4
Az út üres,
de működését abba sose hagyja.
És mélységes,
mindennek ősatyja.
Élét tompítja,
görcseit oldja,
fényét fakítja,
elvegyül porba.
Megfoghatatlan
és mégis van.
Én nem tudom, ki a szülője,
de vénebb, mint a tünemények őse.

8
A legfőbb jó a vízhez hasonló:
mindennek hasznos, de nem harcos;
az alantasban is jelenlevő:
a víz az út-hoz hasonló.
Az élet a földet kövesse,
a szív a benső mélyet kövesse;
a barátság az emberit kövesse,
a beszéd a valót kövesse,
az uralom a rendet kövesse,
a szolgálat a lehetőt kövesse,
a tett a kellő időt kövesse.
Ha készséges, de nem erőszakos:
nem kél zúgolódás semerre.

32
Az út folytonos és névtelen.
Az ős-egyszerűség parányi,
mégse bírja senki leigázni.
Ha fejedelmek, királyok megőrzik:
minden önként behódol nékik.
Ég s föld összecsengne-bongna,
édes harmatot hullatna,
és a nép mind, nem parancsra, megnyugodna.
Hol fellép a rendtartás: fellép a név;
s mert már fellépett a név,
ismerni kell a határokat
s így elkerülni a csapásokat.
Az út e világban,
mint hegyi patak, mely folyóba és tengerbe szakad.

37
Az út örök és tétlen,
mégis mindent végbevisz észrevétlen.
Ha fejedelmek, királyok megőrzik,
minden magától rendeződik.
Ha kapálóznak és intéznek,
letöri őket a titkos természet.
Vágytalan a titkos természet,
s a vágy hiánya: béke,
az ég alatt a rend teljessége.

Érdemes elolvasni...
http://mek.oszk.hu/00100/00191/00191.htm